 |
A Margitsziget évszázadok óta a kikapcsolódást, pihenést, feltöltődést jelenteti Buda és Pest lakosainak. 1876-ban elkészült a Margit-híd, ennek azonban még nem volt összeköttetése a szigettel, félóránként gőzhajók hozták-vitték a közönséget.
1900 augusztus 20-án avatták fel a szárnyhidat, miután feltöltötték a sziget déli csúcsát, így megteremtették a közvetlen szárazföldi összeköttetést a fővárossal. 1908-ban a Fővárosi Közmunka Tanács vette meg a területet és törvénybe iktatta, hogy "örök időkre nyilvános kertül tartandó fenn".
A sziget fejlődése új lendületet kapott. Növekvő és zavartalan vízellátása érdekében víztorony létesítését határozták el. (A forrásokból, kutakból nyert víz raktározását meg kellett oldani. A víztárolókat az ellátandó terület egy napi víztartalékára méretezték, és olyan magasra építették, hogy a szintkülönbség a szükséges víznyomást biztosítsa. Ezért telepítették a városok felett magasabban álló dombokra - Budapesten a Gellért-hegyre. Ha ilyen kimagasló pont nem volt a közelben, a magasra emelt medence számára víztornyot építettek.)
|
Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár kapott megbízást a kényes mérnöki és építészeti feladat megoldására. Zielinski szoros kapcsolatban állt Francois Hennebique francia mérnök-feltalálóval, aki az 1900-as párizsi világkiállításon mutatott rá először a monumentális vasbetonépítés előnyeire, és népszerűsítette azt.
Zielinski Szilárd 1911-re építette meg a víztornyot, a Hennebique-féle eljárással méretezte a medencét tartó oszlopokat, amelyek magassága a merevítések között 13,5 méter. A víztároló fenékszintje 33 méter magasan van, a vasbeton víztároló medence falvastagsága mindössze 10 centiméter.
A toronycsúcs magassága 66 méter, az eredeti kilátó 53 méter magasan van, a ma legmagasabban lévő, még látogatható szint - a kupolaterem - 33 méterrel van a föld felszíne felett, a vízmedence 600 köbméter víz tárolására volt alkalmas.
A víztorony nyolcszögletű terei, tagolt szerkezete több funkció kialakítását teszik lehetővé.
|
A földszinti fogadótérben található a Magyarországi Nemzeti Parkok Információs Pontja, amely a tíz magyarországi nemzeti parkot mutatja be nagyméretű tablókon.
Az Információs Pont mellett, a fogadótérben természetvédelemmel összefüggő könyveket, folyóiratokat és egyéb kiadványokat vásárolhatnak meg az érdeklődők, illetve ingyenes kiadványokkal segítjük a turisták tájékozódását Budapesten és Magyarországon.
|
Egyedülálló szépségű csigalépcső vezet fel a kiállítószintekre, majd a nyitott teraszra, ahol kellemes környezetben pihenhetnek meg látogatóink. A teraszról az épület monumentális méreteihez képest megdöbbentően karcsú lépcsőházban futó csigalépcső visz fel a kupolateremben található kilátóba, ahol a kiállítási anyag mellett nyolc erkélyről kitekintve gyönyörködhetünk a körkörös budapesti panorámában.
|
Magyarországi Nemzeti Parkok Információs Pontja
Az Információs Ponton - amelynek fejlesztése folyamatban van - elsősorban a magyarországi nemzeti parkok jelennek meg, a hazánkban található tíz nemzeti park (Fertő-Hanság NP, Őrségi NP, Balaton-Felvidéki NP, Duna-Dráva NP, Duna-Ipoly NP, Kiskunsági NP, Aggteleki NP, Bükki NP, Hortobágyi NP, Körös-Maros NP) budapesti központját szeretnénk kialakítani.
|
Az Információs Pontot a Víztorony fogadószintjén helyeztük el. Célunk, hogy a Kilátó Galériába belépve a látogatók kellemes, kulturált környezetben tájékozódhassanak hazánk nemzeti parkjairól, valamint a főváros és környezete természeti látnivalóiról. Ennek érdekében ezen a szinten szóróanyagokat, könyveket, elektronikus adathordozókat helyeztünk el.
A helyben olvasható információs anyagok mellett felvilágosítást adunk a nemzeti parkok megközelíthetőségéről, fontosabb látnivalóiról.
A víztoronyba betérő látogatók mintegy fele külföldi, ezért a tablók, és az információs kiadványok számos nyelven olvashatók.
A látogatóközpont kialakításával a látogatók koncentrált információt kapnak a magyarországi nemzeti parkokról. Ez azért is kiemelten fontos, mert sokan itt szembesülnek először Magyarország természeti és környezeti értékeivel. Ennek eredményeként a külföldi látogatók budapesti látogatásukat kiegészítik a közeli nemzeti parkok felfedezésével, ezáltal teljesebb képet kapva Magyarországról.
A nemzeti parkok bemutatásánál nagy hangsúlyt kapnak az ott található védett természeti értékek, amelyek bemutatásával a környezettudatos kirándulást, a védett értékek megőrzését segítjük elő.
A fiatal korosztályt kiemelt figyelemmel közelítjük meg, ezáltal remélve, hogy nagy számban nyerjük meg őket a természet- és környezetvédelem ügyének, így segítve elő a szemléletformálást, a környezeti tudatosság erősítést.
|
|
|
