 |
Holdkőzetek a Földön - Földi iparok a Holdon
Előadás 2009. december 15-én
a Göncöl Házban
Dr. Bérczi Szaniszló (docens, ELTE TTK, Fizikai Intézet Anyagfizikai Tanszék Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Csoport, a Göncöl Szövetség elnöke)
|
 Előadása három fő témát ölelt fel:
40 éve szállt le az Apollo-12 a Holdra; illetve 15 éve vizsgálhatók a NASA holdkőzetek az ELTE Természettudományi Karán
A holdi talaj összetétele és jövőbeni felhasználási lehetőségei
A magyar építésű HUNVEYOR földi űrszonda modellel végzett kísérletek tapasztalatai
Az előadás első részében Dr Bérczi Szaniszló az Apollo-12 által a Földre hozott kőzetminták szöveti és ásványos összetételéből levonható következtetéseket vázolta fel. Bemutatta az Apollo-12 legénysége által gyűjtött főbb kőzettípusokat, ezek jellemzőit és összevetette az eredményeket a hasonló földi körülmények között keletkezet kőzetekkel.
A második részben a Hold felszínét borító holdpor (regolit) tulajdonságaival, összetételével, szemcseeloszlásával foglalkozott. A jövőbeni holdi űrállomások számára a holdpor kitűnő építőanyagul szolgálhat, mivel mikrohullámok hatására szilárd anyaggá áll össze, amely különböző formákba alakítható, és belőle az űrbázis külső burkolata állítható elő. Ez segítene a jelentős mértékű holdi hőingadozás kiegyenlítésében és a bázison dolgozó emberek és eszközök sugárzás elleni védelmében.
Az előadás harmadik részében a földi egyetemi gyakorló űrszonda modell (HUNVEYOR) építését mutatta be. Ennek a modellnek használata, amely az amerikai SURVEYOR űrszonda alapján épült, megismerteti a hallgatókat egy minimálűrszonda műszerparkjával és működési elvével. A környezeti áramok mérése egy planetáris űreszközzel végzett mérés szimulációja. Az űrszonda modellt számos helyszínen kipróbálták úgy Magyarországon, mind az Egyesült Államokbeli Utah államban. A stabil űrszondamodellhez a pécsi egyetemen egy mozgó egységet is kifejlesztettek HUSAR néven, amely Mars-analóg kísérleteket végzett el.
|
 A Földanya Ékességei kiállítás anyaga 2 hónapra az előadáshoz köthető kőzetpéldányokkal bővült. Részben Dr. Bérczi Szaniszló hozott magával Hold- illetve Mars-szimuláns porokat, melyek a NASA laboratóriumaiban készültek, részben az Apollo-12 kőzetpéldányaiból és holdporból készült preparátumokat. Utóbbiakat csak az előadás folyamán tekinthettük meg, a szimuláns porok a kiállítás tárlójában láthatók 2010. február 23-ig. A ’KŐORSZÁG ásvány-, drágakőfeldolgozó és forgalmazó Kft.’ jóvoltából több darab vasmeteorit és tektitpéldány került a kiállítás ideiglenes tárlójába, amelynek anyagát ’A Földanya Ékességei’ gyűjteményében található tektitpéldányokkal egészítettünk ki.
|
Az előadáshoz kapcsolódó szakcikk NASA-HOLDKŐZETEK címmel a VADON magazin 2009/6. számában olvasható.
|
|
|
