A KORAI KULTÚRÁK ÉS A KÖVEK KAPCSOLATA
Megalitikus kultúrák építőkövei, Zengővárkonyi Neolit kőeszközök, csillagjegyek kövei
Előadás 2010. február 23-án a Göncöl Házban

DR. PÁSZTOR EMÍLIA csillagász-régész előadása

Kiszel Vilmos (a Göncöl Alapítvány elnöke és a múzeum igazgatója) köszöntője után dr. Pásztor Emília először a kő, mint a többi tárgyi emlék között az ásatási anyagban betöltött szerepéről tartott beszámolót.

A különböző kőtárgyak funkciójára következtetni lehet egyrészt az előkerült tárgyak régészeti, másrészt mai néprajzi vonatkozásaiból. A kő megmunkálva vagy természetes formájában lehetett használati eszköz (balta, véső, kaparó, nyíl- vagy dárdahegy), de lehetett a tisztelet vallási vonatkozású tárgya is.

A furcsa, feltűnő alakú földtani képződmények önmagukban is kiválthatták egy-egy népcsoport önkéntelen tiszteletét, hosszú időn keresztül kultusztárgyként értékelését. A sok példa közül megemlíthetők a mongóliai, szent hegyeknek tartott felszíni alakzatok tetején faágakból és kövekből emelt obo-k, melyekre a mai napig feltűnő színű szalagokat kötnek.
Az egyes falfelületeket megmunkálva faragásokat, falfestményeket készítettek, Skandináviában elsősorban a hajó- és napkultusz jeleneteit megelevenítve.

Külön kiemelendők a bronzkorban, azaz 4000-5000 évvel ezelőtt felállított megalitok, melyeknek megmunkálásához, helyszínre szállításához, elrendezéséhez a mai szemmel is meglepően fejlett technikára volt szükség.
Egy kő lehetett viszonylag kisméretű is, ekkor talizmánként, varázskőként alkalmazták, például esővarázslásra az úgynevezett sámánköveket. Festett, több mint 15.000 éves kavicsok kerülnek elő egyes ásatásokon, bizonyítva, hogy az ilyen hiedelmek sokkal régebbiek, az ember történelméhez sokkal jobban kötődőek, mint azt ma hinnénk.

A kövekből készült ősi emlékek egyik leghíresebb, és sokak által ismert példája a 4500-5000 éves (bronzkori), stonehengei építmény. Ez az épület templomul illetve csillagászati megfigyelőhelyül szolgált hosszú időn keresztül, és többször renoválták az ottani kultusz fenntartói. Köveit 30 kilométer távolságból szállították a helyszínre.
Még Stonehenge-nél is régebbi, feltehetően 5000 évnél is idősebb a New Grange-i neolit korú síremlék, mely csillagászatilag a téli napforduló idejéhez tájolt. A sír bejáratát csillogó, fényvisszaverő kövekből alakították ki, hogy minél jobban bevilágítsa az egykori sírkamrát.

A kő, építő- és szerszámfunkcióján kívül, lehet a hatalom szimbóluma is, elég csak a kitűnően megmunkált, csiszolt, vésett kőbaltákra gondolni, melyet favágásra valószínűleg sohasem használtak. Az egykori hatalmat jelképezik a faragott babiloni határkövek, melyek a földi és égi hatalmak beleegyezésével jelölték ki az egyes uralkodók által adományozott földterületeket.
A gazdagságot természetesen a drágakövekből (borostyánból, achátból, karneolból és lazúrkőből illetve aranyból) készült ékszerek, nyakláncok, kámeák, pecsétlőhengerek jelképezték. Ezek elkészítése igen fejlett megmunkálási technikára utal, mivel a drágakövek általában kemények, a belőlük faragott alkotások elkészítése pontos ismereteket igényelt, ráadásul sok közülük nagyon aprólékos munkával kivitelezett. Az úgynevezett ’Borostyánút’, amely a Balti- illetve az Északi-tengert és Európa déli részét kötötte össze közel 4000 esztendős. Öntőminták készültek például szerpentinitből, de hematitból pontos súlysorozatokat is összeállítottak Babilon területén.
Külön téma az amulettek kérdése. A Közel-Kelet területén kvarcváltozatokból és lazúrkőből, míg a Távol-Keleten (a mai Kínában) és Közép-Amerikában főleg jadekőből készültek. Sok jel utal arra, hogy a Közel-Keletet és a Kárpát-medencét igen erős gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fűzték össze már a történelem korai szakaszától.

Dr. Pásztor Emília az időszaki kiállítás részére, mely 2010. április 27-ig látható, Vardø szigetéről, Norvégiából hozott a tenger által természetes úton legömbölyített köveket illetve ’sivatag rózsáját’. „A különös alakú természetes kövekhez mindig is legendák és hiedelmek kapcsolódtak.” A másik kőanyag Stonehenge eredeti kőbányájából származik, míg a többi New Grange 5000 éves sírkamrájának fényvisszaverő tulajdonságú kőzeteinek szétszóródott törmeléke.

’A Földanya Ékességei’ gyűjteményéből egy hónapköves kört állítottunk össze, amely az egyes csillagjegyekhez tartozó drágakőféleségeket mutatja be. Néhány példányunk bemutatásra kerül a zengővárkonyi neolit lelőhely kőeszközeiből is.

Helyszín: "A Földanya Ékességei" közérdekű muzeális gyűjtemény, a Göncöl Ház földszinti kiállító terme (2600 Vác, Ilona u. 3.)

Az előadás anyaga a Vadon Magazin februári számában olvasható. Megvásárolható az újságárusoknál, valamint a Göncöl Házban.