Vörösalga – korall zátonyok gyakoriak voltak a Kárpát-medence területén, kezdve a Lajta-hegységtől (első nevét is innen kapta jellegzetes képviselője a Lajtamészkő) az Északi-középhegységen át az Alföld mélyéig. Ez a mészkőképződmény jellegzetesen ősmaradványokban dús, porózus, jól rétegzett kőzet, gyakoriak benne a gömbalakú vörösalga gumók, korallszőnyegek, masszív kagylópadok, gazdag a rákfaunája és a maró – fúrószervezetek alaposan átjárták az elhalt állatok vázait.
Jellegzetes előfordulásai:
- Szentmargitbánya (Burgenland)
- Fertőrákos, a római kor óta művelt védett kőbányák
- Biatorbágy, Nyakaskő
- a budapesti rákosi vasúti bevágás
- a zebegényi kőbánya
Mint építőkő sárga – sárgásszürke színű, közepes – durvaszemcsés, megmunkálása könnyű, puha, de nagy porozitása miatt sok vizet vesz fel, és ilyenkor drasztikusan csökken a szilárdsága. A levegőszennyezésre érzékeny, könnyen mállik.
Híres épületek külső burkolására használták, úgymint a bécsi Stephansdom, az Opera a schönbrunni kastély, a soproni Szent Mihály templom, Sopron római városfala, a Sopronhorpácsi templom stb..
Vendégkiállítás: Miocén ősmaradványok a Börzsönyből. A vendégkiállítás 2010. június 29-ig látható.
A következő 5. Nyílt Múzeumi Est két hónap múlva, június utolsó keddjén, 2010. június 29-én 17 órakor kerül megrendezésre DR. BUJTOR LÁSZLÓ: ’Mélytengeri vulkáni folyamatok, különleges élőhelyek’ címmel.
Tisztelettel várjuk Önt a múzeumi esteken!
Helyszín: "A Földanya Ékességei" közérdekű muzeális gyűjtemény, a Göncöl Ház földszinti kiállító terme (2600 Vác, Ilona u. 3.)
|
