 |
Süni 2008/6 November - December
  És megint, és mindig. Karácsony. Lesz! Kihagyhatatlanul. Minden évben várom, várjuk. Ezt várjuk. Van tavasz, amiben bízni lehet, van nyár, extrakék, vízszínű, aztán ősz (látod, már Te is érzed, hogy valami változik!), és tél – Karácsony. Több mindennél. Elmúlik a táj, vagy mégsem, de mégis, mert valami befedődik, kifehéredik, aztán majd újjászületik. Él. Valami átfordul.
A varjak idén is tudták, hogy pontosan október 28-án kell(ett) megérkezniük. És mi is tudtuk, hogy innentől kezdve ne bízzunk a kis utcákról felszedett diókban, mert nem lesznek. Nem a mieink lesznek. Felszedik. Előlünk. Ők. Látunk majd peckes varjakat, sokat, csőrükben diószemekkel, és mindig jó kedvem lesz majd tőlük! Azt hiszem, tudom, hogy a kedvenc madaraim. A városban, ahol élnem kell, ők hozzák nekem, nekünk azt a jó érzést a világról, amiért még örökké érdemes felkelnem, felkelnünk.
A varjak fontosak. Órát nyeltek le talán (nem lehet máshogy!), vagy tudnak valamit még abból a világból, amit már mi, városi emberek már elveszítettünk. Tényleg így van? Nem tudom. De ők igen. Pontosan tudják, hogy mikor kell megjelenniük, mi jár nekik, és nekünk. Most már én is tudom. Minden évben úgy gondolom, hogy most először tudom, mit jelentenek ők. Nézegethetem, nézegethetjük őket, és addig legalább vidám lehet a lélek: valami itt még jól működik. És jön a Karácsony, amikor minden kifehéredik – mondtam-e már?
Tudd, hogy hol élsz! És becsüld…
|
Mirtse Zsuzsa
főszerkesztő
|
|
Rovarok - bolygónk igazi urai
 
|
A rovarokat a legtöbben nem szeretik, sokan félnek is tőlük: a kártevőt, a vérszívót látják csupán bennük. Pedig ezek a parányi „robotok” nélkülözhetetlen részei a Föld élő rendszerének. Ráadásul nagyon érdekesek: testük sok tekintetben egészen másképpen működik, mint a miénk. Az élőlények legnagyobb létszámú csoportját a Budapesti Állatkert rovarásza, Papp Tamás mutatja be.
|
„A természet jobban tudja”
 
A Süni kiadója, a Göncöl Alapítvány a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN) tagja. A világ legnagyobb nemzetközi környezetvédelmi szervezetéről és annak legfontosabb üzenetéről beszél az alapítvány elnöke, Kiszel Vilmos, akit a szervezet fennállásának 60. évfordulóján választottak meg az IUCN regionális tanácsosának.
|
Cres, az Adria zöld gyöngyszeme
Cres szigetén mintha megállt volna az idő: az ősi kőfalak, girbegurba utcácskák közt csak a villanyvezetékek árulják el, hogy nem a középkorban járunk. Ezt a sziklás, szélfútta földdarabra kalauzol el Szabon Márta, aki Budapesti Állatkert keselyűvédelmi programjának résztvevőjeként járt a páratlanul gazdag élővilágnak otthont adó, festői szigeten.
|
A keselyűk szigete
A fakó keselyű Európa egyik legnagyobb termetű madara: kiterjesztett szárnyának fesztávolsága 2,5 méter. Ezek a hatalmas „griffmadarak” a meredek tengerparti sziklafalakon fészkelnek, és elhullott állatokkal táplálkoznak. De mi történik, ha a tetemeket megmérgezik, a part közelében pedig zajos hajók zavarják meg a cseperedő fiókákat? A Budapesti Állatkert főállatorvosa, Dr. Sós Endre a keselyűk védelméért tett erőfeszítéseket mutatja be.
|
Rinóbaba
Újabb orrszarvúbébi jött világra a Budapesti Állatkertben. Érdekesség, hogy a kicsi anyja sosem találkozott az apjával: mesterséges termékenyítését fagyasztott hímivarsejtekkel végezték. Születése ezért tudományos szenzációnak számít, hiszen ő a világon az első „kriorinocérosz”! Az ötven kilós csöppség fiú, és már a közönség is meglátogathatja.
|
Ásványok nyomában
 
A Göncöl Alapítvány munkatársai tanulmányúton vettek részt a Bakonyban, ahol elhagyott bányákban, meredek hegyoldalakon kutattak ásványok és kővé vált élőlények után. Hegyi Sándor írásában nemcsak az eseményekről és a „zsákmányról” számol be, hanem az őszi erdő mesebeli hangulatát is felidézi.
|
Bélyegmúzeum
100 éve halt meg Kittenberger Kálmán; ebből az alkalomból Dr. Tóth Zsigmond azt a bélyegsorozatot mutatja be, amelyet1981-ben, a híres vadász és Afrika-kutató születésének centenáriumán adott ki a Magyar Posta, s amelynek darabjain Kittenberger arcképe mellett felsorakoznak a fekete kontinens legnevezetesebb nagyvadai is.
|
|  |
A Przewalski-vadló
Egykor egész Eurázsia pusztáin vadlovak nyargalásztak: az ősember is megörökítette őket barlangrajzain. Házi lovaink ősét már kipusztultnak vélték, amikor Nyikolaj Przsevalszkij kapitány Mongóliában felfedezett egy maroknyi megmaradt ménest. Az állatkertek összefogásának köszönhetően ma már Magyarországon is élnek vadlovak: őket látogatta meg Kovács Zsolt a hortobágyi síkságon.
|
Óriások a füstben
 
A világ legöregebb és legnagyobb fái a kaliforniai mamutfenyők: egyik-másikuk törzsébe egész alagutat vágtak. A mamutfenyőerdőkben azonban rendszeresen fellángol az erdőtűz. Félteni kell-e a füsttől ezeket a fenséges, néma óriásokat, vagy éppen ellenkezőleg: hasznunk származik a tűzvészből? Ennek járt utána a helyszínen Bankó Éva.
|
Karácsonyi ablakpárkány
Vannak olyan növények, amelyek a Karácsonyt juttatják az eszünkbe: vagy azért, mert télen virágoznak, vagy pedig mert nélkülözhetetlen kellékei az ünnepi díszítésnek. Barta István mindkét csoportból válogatott egy csokorra valót: a fagyöngy, magyal és lampionvirág mellett bemutatja a karácsonyi kaktuszt, a mikulásvirágot és a szobafenyőt is.
|
Boszorkánykonyha: Ökörfarkkóró
Az embermagasságúra is megnövő, sárga virágú ökörfarkkóróval bárki találkozhat nyári kirándulásai során. Madár Eszter és Szakál Sára a növény bemutatása mellett régi hasznosítási módjait is felsorolja a „Boszorkánykonyhában”: talán furcsán hangzik, de egykor nemcsak teát főztek belőle, hanem még halat is fogtak vele!
|
Tíz dolog, amit semmiképp ne tegyél a halaiddal
Aki akvarisztikára adja a fejét, az nem egyszerűen halakat tart, hanem létrehoz egy kis életközösséget. Ennek fenntartásához ad néhány jó tippet Mirtse Zsuzsa és Mirtse Áron, kiegészítve egy pár vicces illusztrációval.
|
Élj úgy, mint az erdő - és az erdő is élni fog!
Életmódrovatunkban a karácsonyfa-állítás környezetbarát lehetőségeit keresi Kovács Gyula, és az Európai Erdők Hete című rendezvénysorozat programjairól ad áttekintést Lengyel László.
|
Bristol Zoo
 
A világ ötödik legrégebbi állatkertje az angliai Bristol Zoo Gardens. Konkoly-Thege György utazó fotós itt járt, és fényképezőgépével megörökített néhány érdekes részletet: például a pingvinek és fókák díjnyertes bemutatóját, amely a megszólalásig olyan, mint egy angol kikötő.
|
|
Fotósaink
A Süni 2008/6. számának fotóit Albert László, Almási József, Aradi Zsófia, Bagosi Zoltán, Bankó Éva, Barta István, Bécsy László, Fodor Péter, Forrásy Csaba, Hegyi Sándor, Herr János, Dr. Kalotás Zsolt, Kenéz György, Konkoly-Thege György, Kovács Gyula, Kovács Zsolt, Lengyel László, Mirtse Áron, Molnár Viktor, Dr. Persányi Miklós, Dr. Sós Endre, Szabon Márta, Tóth Tamás, Nicole Tracy és Zsigmond Vince fényképezte. A rejtvényeket Báli Péter és Buzay István készítette.
|
|
|
