 |
Vadon 2008/6
Fenyőillat és gazdasági válság
  December, Karácsony, Család, Szeretet – így, nagybetűvel. És persze Ajándékozás. Kisebb-nagyobb, hasznos és haszontalan holmik kerülnek a fa alá. Az idén a „kisebb-nagyobból” alighanem a kisebb lesz többségben. Ezt, aki tévét néz, újságot olvas, alighanem jól tudja.
Hiszen gazdasági válság van. A világon mindenütt, itthon még inkább. Meg kell gondolni, mit veszünk, még ha ajándékról van is szó. Ha könyvet, akkor ne a méregdrága, pompás képanyagú, ám tartamilag üreset vásároljuk meg, hanem a kisebbet, hasznosabbat. Hosszú távon jobban megéri. A képeskönyveknek ugyanis az a sorsuk, hogy helyettük hamarosan más kötetek kerülnek a dohányzóasztalra (amely remélhetőleg a legtöbb helyen már funkcióját vesztette), s a régiek örökre felkerülnek a könyvespolc legmagasabb részébe – már ha beférnek.
A Karácsony egyébként is remek alkalom arra, hogy olyan holmikat ajándékozzunk, amelyek a természetvizsgáló számára roppant hasznosak lehetnek. Például távcsövet. Nem kell rögvest százezres tételre gondolni: tízegynéhány-ezerért már egész jó, márkás binokulárokhoz juthatunk, csak utána kell járni egy kicsit. Vagy mikroszkópot! Ebből is lehet viszonylag olcsón jót kapni. S akkor itt van még a jó ruházat, sapka, kalap, bakancs… Mind-mind kincs a természetjárók számára. No és az illatos fenyőfa alatt ott lehet magazinunk előfizetése is. Nem emeltünk árat, sőt, ha valaki most előfizet a Vadon és/vagy a Süni magazinra, ajándékkönyvet kap. Karácsony van, mi is ajándékozunk.
|
Kovács Zsolt
főszerkesztő
|
|
A sárkány harapása
A komodói varánusz a Föld legnagyobb gyíkja, melynek kifejlett példányai akár az embert is zsákmánynak tekinthetik. Ezt a sárkánynak is beillő hüllőt nem egészen száz éve, 1912-ben fedezték fel, de még ma is nagyon sok rejtély övezi. Nemrég derült ki például, hogy harapása nemcsak a nyálában élő baktériumok miatt veszélyes, hanem valóságos mérget is termel, továbbá, hogy szűznemzéssel is képes szaporodni. Így jött világra a Budapesti Állatkertben látható süldő sárkány is, akit az Állatkert szakemberei, Tóth Tamás, Malina Tamás és Dr. Sós Endre mutatnak be.
|
Végveszélyben a fakó keselyű
A keselyűk egykor Magyarországon is kedvező életkörülményeket találtak, hiszen a nagytestű haszonállatok elhullott példányai élelmet kínáltak nekik. Amióta a legeltető állattartás visszaszorult, és kötelezővé vált az állati tetemek elföldelése, ez a táplálékforrás megszűnt. Ezért, valamint egyéb veszélyeztető tényezők miatt e hatalmas, dögevő madarak száma ezért világszerte veszedelmesen csökken. Erről számol be Szabon Márta, aki részt vett a Budapesti Állatkert és az Eko-Centar Caput Insulae Beli nevű szervezet keselyűvédelmi programjában.
|
A fagy túlélői
Bármilyen hihetetlenül is hangzik, ma valójában egy jégkorszakban élünk, itt a Földön: a bolygó egy részén állandóan, másutt pedig időszakosan kell az élőlényeknek megküzdeniük a faggyal. Az állatvilágban számtalan eszközét figyelhetünk meg a hideg átvészelésének, a vastag szőrzettől a hőszigetelő zsírrétegig, a téli nyugalmi állapottól a testalkatban megmutatkozó alkalmazkodásig. Ezeket foglalja össze írásában Kispál István.
|
Nem baj, ha hull a hó…
A természetbarátok számára a tél sem haszontalan időszak. Különösen igaz ez a madármegfigyelésre, hiszen olyan fajokat is távcsővégre kaphatunk ilyenkor, amelyek máskor nem láthatók hazánkban, csak téli vendégként érkeznek ide. Schmidt Egon kalauzolásával az olvasó ellátogathat néhány kiváló megfigyelőhelyre – egyelőre csak képzeletben, de ha kedvet kap hozzá, jó meleg ruhát és csizmát húzva végigjárhatja őket a valóságban is!
|
Fenntarthatatlan fejlődés
Az IUCN (Világ Természetvédelmi Unió) fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a természet, a gazdaság és a társadalom problémái ugyanazon tőről fakadnak: mindennek az az oka, hogy az ember túlhasználja, kimeríti a természeti erőforrásokat, ráadásul a javak elosztása igazságtalan – ezekkel a tényekkel szembesít a vele készült interjúban Kiszel Vilmos, a Vadon és a Süni magazin felelős kiadója, akit nemrég választottak meg a világszervezet regionális tanácsosának.
|
Az év természetfotói 2008
Válogatás Magyarorszég legrangosabb fotópályázatának anyagából, melyből kiállítás látható a Magyar Természettudományi Múzeumban.
|
A tél madárvédelmi feladatai
A madarak védelme Herman Ottó óta hazánkban is a természet- és állatbarát emberek figyelmének középpontjában áll. A téli madáretetéshez azonban nem elég a jó szándék: szükség van ismeretekre is, valamint arra alkalmas eszközökre. Mindezek megszerzéséhez nyúlt segítséget Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembere.
|
|  |
A Bádogdoboz-sziget
Van egy kis sziget a Csendes-óceán déli részén, amelyet a világ minden táján ismernek a bélyeggyűjtők. Ez a parányi földdarab ugyanis arról vált nevezetessé, hogy az ide érkező leveleket bádogdobozba zárva a vízbe dobták, ahonnan úszó postás szállította őket a szárazföldre és vissza. A cápaveszély miatt ma már nem úszva, hanem csónakon viszik a leveleket, de a Tin Can Island-i postabélyegző napjainkban is filatéliai kuriózumnak számít – tudhatjuk meg Dr, Hangay Györgytől, aki hajóútja során érintette a különleges szigetet.
|
Bíró Lajosra emlékezve…
Új-Guinea leghíresebb és legeredményesebb természettudományos és néprajzi kutatója magyar ember volt: Bíró Lajos, aki 1895-ben kezdte meg tudományos tevékenységét a távoli szigeten. A Vadon előző részében az idáig vezető utat követte végig, a folytatásban pedig magát a hosszú trópusi expedíciót és a tudós életének utolsó állomásait idézi fel Dr. Hangay György.
|
Kráter a Holdon
Hédervári Péter sokoldalú tudós volt, akiről a Holdon krátert nevezett el az utókor. A Göncöl Alapítvány, melynek első elnöke volt, emléktáblát avatott fel a csillagász egykori lakhelyén, ahol saját csillagvizsgálóját is működtette. Megemlékezésében Dr. Tóth Zsigmond megismétli a fővárosi II. kerület polgármestere, Dr. Láng Zsolt szavait: „A hozzá hasonló emberek jelenthetik hazánk felemelkedésének zálogát”.
|
Zoodisputa 2008, Debrecen
A magyar állatkertek szakmai összejövetelére az eddigiektől eltérően ez évben nem Veszprémben, hanem Debrecenben került sor. A programban a Nagyváradi Állatkert meglátogatása is szerepelt, ahol remélhetőleg a jövőben az EU támogatásával sikerül felszámolni a mostoha körülményeket. A Zoodispután a Vadon főszerkesztője, Kovács Zsolt is részt vett, és tudósítja az eseményről az állatkerti élet iránt érdeklődőket.
|
„A világ teste mintegy átfúródik”
Igaz-e, hogy a környezetvédelem mára üzletté vált? Etikus-e a válságból hasznot húzni? És mit tehet a természetért aggódó ember, ha nem akar részt venni a bolygó tönkretételében, kizsákmányolásában? Képes-e függetleníteni magát a feje fölött zajló folyamatoktól? – teszi fel a kérdést Kovács Gyula.
|
Mi újság az Állatkertben?
Megszületett Lulu újabb borja, a világ első „kriorinocérosza” – Új nősténnyel gyarapodott Golo háreme, a Budapesti Állatkert gorillacsapata – Az Állatkert szakkönyvet adott ki a mocsári teknősről – Morzsa, a kis szurikátakölyök birtokba vette a kifutót – Két utódja született a perzsa leopárdoknak: egy hím és egy nőstény párducgyerek.
|
|
|
|
