 |
Süni 2010/4 július-augusztus
Sünet nélkül
 
Mostanában nagyon sok levelet kapok Igazi Felnőttektől. Olyanoktól, akik még emlékeznek kiskorukból arra, hogy volt egyszer egy gyerekeknek szóló, természetbarát lap, amelynek Süni volt a neve. De arra már nem emlékeznek (mondom, hogy Igazi Felnőttek), hogy ez a lap még ma is él. Sőt, már tíz éve újra(!) működik! Őszinte meglepetés van a hangjukban, amikor megtudják. El kell, hogy mondjuk nekik. Most sok a dolguk, segítsünk, hogy legalább tőlünk megtudhassák! Fontos táblázatokat elemeznek, nincs idejük azzal foglalkozni, hogy megnézzék, mit olvasnak azok a gyerekek, akik ennek a csodabolygónak a sorsát fontosnak tartják, akik örülnek tavasszal a verőkeltő bodobácsnak, akik békát mentenek, csigákat hurcolnak át az út egyik oldaláról a másikra. Mondjuk el nekik, hogy büszkék lehessenek magukra is, hogy igen, van folytatása a Süninek, mert mindig leszünk, egyre többen, olyanok, akik szembe akarnak menni a világgal – a világért. Akik a bőrükön érzik, hogy nem jó, ami itt történik. Akik szeretnek bámészkodni az égbe, kavicsokat gyűjteni, ragaszkodni szívüknek kedves dolgokhoz. Megosztom tehát mindenkivel a legjobb hírt: a 25 éves Süni magazin 10 éve újra a gyerekeké – és az is marad, amíg csak erővel bírjuk.
Szeretettel köszöntünk minden gyereket és felnőttet a birodalmunkban!
Mirtse Zsuzsa
és a Süni szerkesztősége
|
|
A tartalomból
Ázsia – körutazás a legnagyobb kontinensen
 Ázsia még akkor is a legnagyobb kontinens, ha nem számítjuk hozzá Európát, bár földrajzi értelemben Eurázsiáról kellene beszélnünk. Míg Ausztráliában vagy Afrikában csupa meleg tájon vitt az utunk, itt felkészülhetünk a legkeményebb hidegekre is, miközben Mirtse Áron végigkalauzol Ázsia tájain, az arab sivatagtól és a szibériai tajgától a mongol pusztán, a Himalája hegyoldalán és a kínai bambuszerdőkön át az indiai dzsungelig és az indonéz szigetvilágig.
|
A bambusz
 A bambusz számunkra egzotikus növény, Ázsia déli részén azonban a mindennapi élet része. Készül belőle számtalan használati tárgy, a legapróbb játékszerektől a több emeletnyi magas állványzatokig, és táplálékot is szolgáltat embernek, állatnak egyaránt. Ezt a sokoldalú, különleges növényt Barta István mutatja be.
|
Orángutánok nyomában
 Kónya Márton még gyerekkorában határozta el, hogy egyszer ellátogat az orángutánok és a komodói sárkányok földjére. Mivel a kettő nem esik messze egymástól, egy füst alatt váltotta valóra mindkét vágyát, és most a Süni olvasóival is megosztja kalandjait, mert kalandokban aztán nem volt hiány: látott bivalyra vadászó gyíkokat, és megkergette egy orángután…
|
A teától a hibiszkuszig
 Kínának sok hasznos dolgot köszönhet a nyugati világ: nemcsak a selymet, az iránytűt, a puskaport vagy a porcelánt, hanem számos hasznos vagy szépséges növényt is. Ilyen például a hibiszkusz, amelyet dísznövényként, valamint a tea, amit inkább a teáscsészéből ismerünk. Barta István Ablakpárkány-sorozatában most velük ismerkedhetsz meg.
|
Poszter:
Jávai makákó (Barta István felvétele)
|
Élj úgy, mint az erdő! – Nyári kalásztündér
 A nyár az aratás ideje, egy-két búzakalászt azonban Te is hazavihetsz a mezőről, hogy egy kis nyári hangulatot csempéssz a szobádba. Terman Beától most megtanulhatod, hogyan kell kalásztündérkét készíteni, amelyet aztán, ha elmúlik a nyár, félretehetsz akár a karácsonyfára is.
|
Állatkerti hírek
 Az oroszlánt általában afrikai állatként tartják számon, pedig egykor Ázsiában is elterjedt volt. Mostantól a Budapesti Állatkertben is láthatod a világ legritkább oroszlánjait, akiket a Süni olvasóinak Hanga Zoltán mutat be.
|
|  | Mi lesz veled, Tigris?
 A tigris rendkívül alkalmazkodóképes nagymacska: India trópusi mocsaraitól a hófödte szibériai tajgáig szinte egész Ázsiát meghódította. Egyedül az ember közelségéhez nem volt képes alkalmazkodni – vagy fordítva: Szabon Márta írásából megtudhatod, milyen veszélyek fenyegetik a vadonban az utolsó szibériai tigriseket, amelyeknek két példányát a Budapesti Állatkertben is megcsodálhatod.
|
Dávid atya szarvasai
 Ázsia a szarvasok őshazája, innen terjedtek szét a nagyvilágba. Számos különös szarvasfaj él itt, köztük az egyik legnagyobb ritkaság, a Dávid-szarvas vagy milu, amely a vadonban már ki is pusztult, mire az első európai szem megpillanthatta volna. Hogyan sikerült mégis megmenteni? A kalandos történetet Kovács Zsolt meséli el.
|
Batu-barlangok
 A barlangokat az ember sokféleképpen hasznosította a történelem folyamán. Van, ahol egész templomokat építettek fel bennük: így például a malajziai Batu-barlangokban, ahová utazó fotósunk, Konkoly-Thege György jóvoltából most Te is ellátogathatsz. Jó, ha viszel magaddal néhány szem földimogyorót is a képzeletbeli utazásra…
|
Élmények vására
 Amikor ötéves pihenő után, több mint tíz évvel ezelőtt újra önállóan jelent meg a Süni, az első szám címlapjáról egy vidám sárkány mosolygott az olvasóra. A fénykép szerzője, Konkoly-Thege György azóta is a világot járja, és hol erről, hol arról a kontinensről tudósít, állatkertekből, rezervátumokból. Most elmeséli, hogyan is lett belőle utazó fotóriporter.
|
Tavaszi bezsongás a halásztanyán
 Tavasszal a természet felpezsdül, minden a feje tetejére áll. Érzelmes dalokat recsegnek a dolmányos varjak, szerelemre gyulladnak a cseppet sem halvérű fogasok, kárászok, angolnák. Bodó Iván hálója ezúttal nem halat fogott, hanem őzbakot, a rókacsaládot pedig ajándék tyúk várta a kerítés alatt. Egyedül Lívia, a levelibéka nem csókolta meg a kérőjét – talán félt, hogy királyfivá változik…
|
10 dolog, amit NE tegyél a patkányoddal
 A patkánynak rossz a híre, mivel a szennyes csatornákban bujkáló rágcsálók egykor veszedelmes járványok terjesztői voltak. A steril körülmények között, laboratóriumokban vagy hobbiállat-tenyészetekben szaporított patkány azonban nem terjeszt semmit, és kedves, intelligens szórakoztató társállat lehet, ha tartása során megfogadod Mirtse Áron tanácsait.
|
|
|
|
